A kapcsolat vége az egyik legnehezebb, legnehezebb érzelmi élmény, amellyel a legtöbb ember szembesül az életben. A szakítások ugyanolyan pusztítóak lehetnek, mint amilyen új kapcsolat kialakítása eufórikus. Az érzelmek és a jellegtelen irracionális viselkedés hullámvasútja, amely gyakran a szakítást követi, tanulmány tárgyát képezte az idegtudósoknak.

Mi történik az agyunkkal? Miért olyan nehéz elengedni és összehúzni anélkül, hogy bolondokat csinálnánk szánalmas, mániás depresszióval táplált bélyegekkel a kapcsolat megmentése érdekében? Természetesen nem mindenki osztja ugyanazt a nehézséget, amikor elválik útjait egy volt szeretőjétől. Sok függ a kapcsolat minőségétől és az ember pszichológiájától.

Mindazonáltal kimutatták, hogy az emberhez való kapcsolódás és leválás folyamata számos különböző agyrendszert aktivál, és sok közülük ugyanaz, mint a kábítószer -függőség. Az agyrendszerek a neurológiai tevékenységek körei, amelyekről az idegtudósok úgy vélik, hogy felelősek a különböző biológiai követelmények kognitív motiválóiért, például a párzásért és az érzelmi kötődésért.

A Psychology Today címen közzétett cikkében Dr. Rhonda Freeman, floridai klinikai neuropszichológus azt javasolja, hogy a traumás szakítást követően hat agyrendszer működjön:

• A kötési rendszer
• Jutalmazási rendszer
• Fájdalomrendszerek
• Stresszrendszerek,
• Érzelemszabályozó rendszer
• Kognitív hálózatok

A kötési rendszer

A kötési rendszer akkor aktiválódik, amikor érzelmi kapcsolatot létesít egy másikkal. A neurotranszmitterek, az oxitocin és a vazopresszin felelősek a kötődés kialakításáért nemcsak a szerelmesekkel, hanem gyermekeinkkel és barátainkkal is. Ha ez a kapcsolat megszakad, az agy destabilizálódik a veszteség felismerése miatt, és pánik módba lép. Arra kényszerít bennünket, hogy megpróbáljuk helyreállítani a kapcsolatot és megtéríteni veszteségeinket, még akkor is, ha a kapcsolat nem volt olyan nagyszerű.

Dr. Freeman azt javasolja, hogy olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akik szeretnek minket, hogy felgyorsítsuk a pszichológiai gyógyulási és alkalmazkodási folyamatot.

A jutalom rendszer

Elsősorban dopamin és más endogén opioidok hajtják. Ezek az idegkémiai szerek részt vesznek az öröm és a fájdalom érzésében is, és motivációt teremtenek a vágyak követésére, és a kielégülés érzését annak elérésében. Dr. Freeman kijelenti, hogy a jutalmazási rendszer függőséggel foglalkozik, és része a kötési rendszer áramkörének, amely egy személyhez vezet sóvárog volt társuk. A Seratonin, a rögeszmékért és az impulzív viselkedésért felelős neurotranszmitter szintén felszabadul az agyban egy szívszakadás után, amely pszicho-viselkedéshez vezet, mint például az ismételt hívások és szövegek, a kémkedés és az ex-partner üldözése.

A Fájdalomrendszer

Az endogén opioidszintek fájdalmas szakítást követő csökkenése a „megtört szív” érzésével, valamint a kétségbeesés és a torkosság érzésével függ össze. Ez tovább motiválja a megbékélés vágyát, és vigaszt és vigaszt keres az elidegenedett partnertől. Dr. Freeman javasolja a felemelő zene hallgatását, mint hatékony terápiás megoldást az érzelmi fájdalom csillapítására.

A stressz rendszer

A kortikotropin és a norepinefrin olyan hormonok, amelyek felszabadulnak stressz esetén. Túlzottan stimulált hiper-tudatosságot és izgalmat váltanak ki. Ez szívdobogást okozhat, és befolyásolhatja az alvási szokások és az étvágy változásait. Ezeket a stressztüneteket szívbetegség utáni embereknél figyelték meg. A testmozgás és a seratonin hasznos kezelések a stressz csökkentésében.

Az érzelemszabályozó rendszer

A stresszes időszakokban, például a szakítás okozta időszakban, a prefrontális kéreg aktivitásának egyidejű csökkenése az érzelmi gátlás és az önkontroll átmeneti csökkenését eredményezi. Ez impulzív és irracionális viselkedéshez vezet, amelyet az egyén később megbánni fog.

Kognitív hálózatok

A kognitív folyamatok veszélybe kerülnek a túl aktív érzelmi rendszerek vihara közepette. Ennek eredményeként a koncentráció, a memória és a szervezés súlyosan akadályozott.

Forrás: A neurobiológia a szakítások mögött | Pszichológia ma